Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!

Részlet Petőfi Sándor: A XIX. század költői című verséből

Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!

Részlet Vörösmarty Mihály: GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN című verséből

1348.
Lehetőség és képesség

Igaz,
A lehetőség és a képesség
Két teljesen különböző dolog.
A lehetőség próbál képességet teremteni,
A képesség pedig tud lehetőséget teremteni,
És meg is teszi utazásunk végén.

1368.
A vágy játék

A vágy játék.
Még ha nyersz is benne,
Súlyos vereséget szenvedsz.
A törekvés játék.
Még ha vesztesz is benne,
Fényes győzelmet aratsz.

1552.
A pihenés nem jön el

A pihenés nem jön el
Itt a földön.
Az átalakulás nem virágzik ki
Ott a Mennyben.

1633.
Amikor nem tudod

Amikor nem tudod
Mit tegyél,
Tedd azt, amit a legjobbnak érzel.
Amikor nem tudod
Mit érezz,
Szeresd Istent, egyedül Istent
Fenntartás nélkül –
Ha lehet, feltétel nélkül.

Válogatás Sri Chinmoy: Ten Thousand Flower-Flames verseiből